III.
A vak is látja
Hát igen.. a tegnapi napom tényleg nem volt jó. De már nem volt tegnap. Úgy döntöttem, hogy gyalog megyek iskolába. Gyalog is mentem volna de apa elvitt kocsival Beatrixhez, ugyanis Rebekával megbeszéltük,hogy együtt megyünk gyalog, de nem láttam, hogy jött volna.
Ott voltam Beatrixnál. Nagyon el volt maradva. Én időben értem oda még talán kicsit késve, de ő még pizsamában volt. Állítólag elaludt. 10 perc múlva elindultunk és az utca végén jártunk mikor az anyukája felhívta, hogy otthon hagyta a tanárunk ajándékát. De visszamentünk érte.
A suliban egész nap játszottunk , mert ebben az évben az volt az utolsó tanítási nap. De viszont dolgozatot is írtunk kettő tantárgyból. Bianca nem jött iskolába aminek kicsit örültünk is. De kezdődött egy másik óra. Az utolsó. Egyszer csak betoppant Bianca. Azt mondta készen voltak a vérvétellel és nem akart otthon maradni ezért jött. Meglátta , hogy Rebeka és Edward egymás mellett ültek és elkezdett pirulni. Én úgy láttam, hogy féltékeny volt. 20 perccel később hazament azt hazudva, hogy rosszul van. Mikor Rebekával mentünk hazafele a fülembe súgta, hogy Edward félt mellé ülni. Igazság szerint az utolsó óra szabad volt. Lehetett hozni sütit és más kajákat is. Rebeka Edward mellé ült de Edward 2 perccel később arrébb ült.
És igen ezt én is láttam, hogy fél mellé ülni.
Én csak annyit mondtam Rebekának, hogy a vak is látja, hogy Edwardnak tetszik ....